Étterem és egyéb gastrokritika egy pénzéhes szemével...

2010. augusztus 17., kedd

Nyéki Finom Étkek Háza

Kápolnásnyék, Ország utca, a körforgalom után 100 m-re.
A hétvégén Kápolnásnyéken jártunk, ahol betértünk a fent nevezett étterembe. Világosban, kivűlről semmitmondó, ha éppen nem kopog a szemünk, simán elmegyünk mellette. De kiszálltunk. A poros, kissé lógó szúnyogháló a bejáraton, illetve a kivűlről is látszó játékgép egy pillanatra megtorpantott minket, de az étlap bő választéka, kellemes de egyszerű ételei, valamint a kedvező árfekvés mégis belépésre csábított. Mint ahogy a korgó gyomrunk és a kíváncsiságunk. Odabent a vidéki ivó hangulatánál egy fokkal jobb enteriör fogadott minket, ami újabb megtorpanásra késztethetett volna bennünket (gyerekekkel), de a felszolgáló azonnal ott termett, köszönt, és máris a kellemes teraszon találtuk magunkat. Itt az asztalok és székek rendben voltak, nem is kinézetre, hanem funkcionalitásban. A vacsora végére sem éreztem, hogy "mikor állhatnék már fel". Tudtam, hogy a hely kategióriája nem az értékelendő, pontozandó kategória, hanem inkább az osztrák vidéki helyi étteremmel vethető össze.
Itt, azonban az említett hely rögtön kenterbe vert minden osztrákot a választékkal. Persze ilyenkor szokott jönni a feketeleves: ez elfogyott, az sincs, vagy ami még rosszabb, állott, régi alapanyagokból való, vagy vacak elkészítés.
Visszatérve a teraszra, és az osztrák élményekre, itt is megjelent a vidéki hangulat, a legyek szemtelenje. Tudom, hogy ellenük szabadtérben nehéz a védekezés, de a vendég életét megkeserítik.
A kiszolgálás a hely jellegéhez képest fenomenális. A felszolgáló vagy már otthon, gyerekkorában vendéglőst játszott, és az anyatejjel szívta magába, vagy valamelyik luxusszállodából ejtőernyősként érkezett. Persze, nem keményített, fekete szoknya, állig begombolt blúzzal, de majdnem. Kedves, előzékeny és mindent a vendégért hangulat. Már bánom, hogy nem adtam fel a leckét: volt az étlapon túroscsúsza, állítólag hatalmas adag, és harcsapaprikás köret nélkül. Kíváncsi lettem volna, hogy nézett volna ki az étel, a számla, és a hozzáállás ezek vegyítése kapcsán. A felszolgáló feleslegesen nem zavart, de azonnal ott volt, nem kellett órákig várni rá.
A cég honlapján megtett bejegyzésekből kiderül, hogy korábban a felszolgáló kemény kritikákat kapott, így feltehetően az útóbbi időben váltás volt. Ez mindenképpen a vezetőség érdeme.

Ehelyett a jelen tesztben részt vevő személyek csupán galuskával kérték a harcsapaprikást. Rendben volt. Nekem egy kicsit nagyok voltak a szeletek, és halovány a paprika, vagy mindkettő, mert számomra a hal belseje nem vette át eléggé a szósz kellemes fűszeres ízét, megmaradt a finom sült hal érzés a közepén.
A többi étel véleményem szerint ízletes, és fnom volt, azon a szinten, vagy talán még azon túl is, ahol jelen esetben a helyet értékeljük. A hazai hasonló helyek felett mindenképp, úgy, hogy - ne feledjük - az étlap igen bőséges választékot kínált!
A túrógombócra ki kell térjek. Nem tudom, íze milyen volt, de talán az első hely hazánkban, hogy odakozmált zsemlemorzsa nélkül tálalták. Ízlések és pofonok, de nekem küllemre nagyon bejött. Az egyik gyerek kissé édesnek találta, így vélhetően az is volt. Csokiszósz helyett főzött gyümölcssűrítményt javasolok.
Az árak visszaköszöntek az étlapról, 4 felnött és 3 gyermek borravalóstól 11.000 Ft-ból kellemesen jóllakott!
Parkolás csekély számú gépjárművel a hely előtt megoldott, de hátrébb az utcában bármikor, bármennyi. És nem fizetős! Akár még egy vacsoráért is megéri leugrani Pestről. Pénteken és szombaton tovább is nyitva tart, egyéb napokon 22:00 óráig lehet vacsorázni.
Persze a helynek honlapját nem találtam, illetve talátam, de igen gyenge - tessék hirdetni (persze ezzel, meg a jelen bejegyzéseel magam ellen beszélek, mert nem lesz majd asztalom)!!! És Wifi sincs. Ami nem túl nagy beruházás, de nálam elvárás.
Csak így tovább! Gratulálunk!

2010. augusztus 9., hétfő

Magyar vendéglátás Bad Kleinkircheimben és Untwertwengben

Jó érzés, hogy a nagyvállalkozó Csányi OTP Sándort követően kisebb játékosok is exportálják a magyar tőkét és vendéglátást labanc sógorainkhoz. Egy olyan kis, és felkapott helyen, mit Bad Kleinkircheim, megjelent Csányinak a konkurencia magyarhonból egy szombathelyi család képében. Apuka Untertwengben vezeti szállodáját és konyháját, és nyáron grillteraszt is (szinte magyar árakon hatalmas adagok)! Fia pedig tőle pár kilométerre, Bad Kleinkircheimben látja vendégül a szomjazó éhező túrázókat, majd télen a síelőket is. A környék legkedvezőbb árai ragyogó minőséggel párosítva. És minden alkalmazott magyar!
Nem pontozom. Nekem kedves érzés volt, hogy hazai pénztárcákat dagasztok. Mindenkinek javaslom! Persze csak helyi viszonyokkal összehasonlítható, de úgy igen jó helyezést érhet el.

Pár javaslat a későbbiekre: a nyári legyeket kék fénnyel, valamint légycsapdával ki kellene írtani, mert az ember közérzetét rontja.
A barackrémlevesben nagyon jó a tejszín, de egy kis konyak, illetve fahéj feldobja a semleges ízeket!
A panne cotta tetején lévő díszítés maga a gyönyörűség, nem tudnám utánatok csinálni!
A petrezselymes krumpli köretetek is nagyon jó!
Tudom, hogy büszkék vagytok, és jól esik a magyar szó, de a kiszolgálás az első!
A kolléganőt jobban be lehetne fogni.
További sikereket, sok osztrák és még több magyar vendéget kívánunk, és sok sikert a cukrászda kialakításához!

Caffé Pierrot

Ugyan ezzel a bejegyzéssel is jócskán elmaradtam, ezért értékelést sem készítek, viszont nem tehetem meg, hogy nem emlékezem meg 2010 februárban megrendezett Torkos Csütörtökünk színhelyéről a Caffé Pierrot-ról.
Sikerült foglalnunk torkos csütörtökre, négyesben. A hely kellemes, pincérek udvariassak, nem sürgetők. Kabátokat lesegítik, mehet a szekrénybe. A hely kényelmes, de kissé szűkös. Én is megismertem a mellettünk ülő anyuka és lánya legkomolyabb problémáit (szegény lány az orvosi diploma megszerzését követően elveszíti mindennemű életkedvét, kicsit kiruccan amerikába, és nem villanyozza fel az anyucitól kapott BMW sem, tisztára maga alatt van, nincs kedve orvosként dolgozni, illetve nincs kedve dolgozni, és már semmi sem lelkesíti...tiszta depi). Szegényt sajnálom, nehéz lehetett elviselni hangosabb jókedvünket. Pedig nekünk még a 35.000 Ft körüli féláras számla sem volt félvállról vehető.
Viszont a gsztronómiai élményt megérte. Volt olyan, ami nem lett a kedvencünk, így a véreshurka fagylalt, de az íze valóban érdekesnek tűnt, kár lett volna kihagyni!!!
A húsok és a köretek íze fennséges volt. Egy kicsit zavart, hogy fizetést követően a kabátokat már nekünk kellett megkeresni a szekrényben... Lehet, kevés volt a borravaló?!
Ennek ellenére így tovább! A következő féláras napon igencsak megfontolom, hogy újra ide látogassak-e? Más alkalommal sajnos nem fogok.

Bellagio étterem (Pécs, Király u.)

Régen ért ekkora csalódás. Itt nem azért nem adok pontot, mert nem emlékszem, hanem azért, mert nem lehet. Kűlcsín alapján egy elegáns étterembe tér be a vendég, valójában a mellette lévő gyros-os a kategóriájában messze túlteljesíti a valós szintet. Készítettem fotót is, de azt a mobilom elhagytam, illetőleg ellopták, egyre biztosabb vagyok benne.
Nem részletezem: pincérlány nincs a feladata tudatában, Wi-fi többszöri probálkozásra sem működik. Leves annyira sós volt, hogy nem tudtam megenni! Második fogás, ami valamilyen zöldséges, talán halas tészta is volt, azon túl, hogy itt is erősen használták a sót, tele volt citrommaggal. Nemcsak immel-ámmal. Minden falatba jutott legalább egy szem.
Ízre nem lett volna vészes, de ez a gasztronomiai élményt földig rombolta.
Totális csalódás!

Planet Sushi

Nem volt rossz, emlékeim szerint, de nagyon drága. Ki kellene próbálni egyszer a menüt, hétköznap délben. Akkor, vasárnap délután nem tolongtak. Sajnos kissé elmaradtam a részletes leírásokkal, így számszerű értékelést nem adok.

2010. február 8., hétfő

Gyors ajánlás/lehúzás - Veszprém, Óváros tér, Elefánt Étterem & Caffé Bár

Elefánt Étterem & Caffé Bárban gyors cappucino ma 11:00 körül, szokásos Illy minőség, mellette keksz, pohár szénsavas víz, papíralátét, 340,- Ft. Csodálatos környezet, vidéki nyugalom. Hát persze, hogy otthagytam a 400-t. Főként, mert ennyire brutál Wi-Fi-t még nem láttam. Mosdó szép és tiszta, világos! Otthon éreztem magam. A hely kicsit sötét. Felszolgáló hölgy kedves, pörög. Fizetéskor vettem észre, hogy gyönyörű. Kicsit libabőrös volt, szívesen megmelengettem volna. :-)
Elégedett voltam, de ételt nem fogyasztottam, siettem. TUDOMKIM nem lenne korrekt.

2010. február 7., vasárnap

Callas Café & Restaurant az Operánál

TUDOMKIM: **
Egy vasárnapi délutáni sütire, kávéra ugrottam be, amely hirtelen öltetemet egy 1.800,- Ft-os számla igazolta vissza. Önmagában ez nem is lenne baj. A hely szép, persze a full márvány belsőtér csupán ügyes festő-mázolók munkáját dicséri. Ennek ellenére el kell fogadjam, stílusos. Sajnos azt már nehezebben fogadom el, hogy egy elegáns helyre félhomály dukál, valamint a hirdetett WiFi-nek se híre se hamva. Pincérek gyorsan, pattanásra készek, udvariasak, elegánsak. Ennek ellenére vannak pillanatok, amikor elfeledkeznek magukról, és traccspartiba kezdenek a kasszánál. Észrevettem, hogy az elegáns ruhás hölgyeknek és uraknak jár az ajtónyitás, nekem meg nem. Ma ugyanis legfeljebb egy jobb módú diáknak tűnhettem. Utolsó észrevételként megemlítem, hogy ha a fizetést elegánsan, borított tárcával intézzük, akkor 1.) azon ne legyen OTP hirdetés, mert hirtelen sokallni kezdem a számlát, 2.) a visszajárót ne az asztalnál csencseljük, hanem távozzunk, majd térjünk vissza a teljes összegű visszajáróval, amiből a vendég esetleg hagy borravalót.
Tudom, hogy a hellyel az eddigieknél kritikusabban bánok, de senki ne gondolja, hogy a vasúti restitől ugyanaz az elvárás minden téren. Persze sok tekintetben igen.
Az ételek italok minőségéről az alábbiakat mondhatom: mivel cappucinot ittam, a kávé minőségéről nem tudok szót ejteni, de személy szerint nem szeretem az asztalra helyezett, csomagolatlan cukrot. A sütemény friss, és finom volt (tradicionális csokitorta) ami el is várható egy ilyen szintű helytől. Üdvözlöm a cukrászmestert, akinek a nevét az étlapon fel is tüntették. Legmélyebb sajnálatomra, nem jegyeztem fel.
Azonban tortaként nem egy kocka süteményt vár az ember, és még egy ilyen kategóriájú helyen sem biztos, hogy 600,- Ft-ért. A főételeket megnéztem, ha a minőség is olyan, amilyen az ára, egyszer ki kell próbáljam. remélem nem ér csalódás. Ha már a névben szerepel a restaurant, akkor egy café étlapjánál bővebb választékot várnék. A limonádé is jó volt, itt nem 2 dl pohárral próbálkoztak, és az ízhatás is rendben volt. Kicsit sok a jég, így télvíz idején. Megrágom a jeget is, de ha szomjas vagyok, jobban szeretek inkább inni.
Ajánlás: aki ezt a kategóriát keresi, hasonló árszinten talál jobbat is. Másnak meg végképp nem ajánlom a próbálkozást. Talán ezt tükrözte a vendégek száma is. A másfél óra alatt 9 vendéget láttam, ami kevés, még ebben a napszakban is.
Tisztaság 5 nem volt gond
Udvariasság 3 hát ebben a kategóriában alaphibák
Design 3 többet mutat, mint ami, antikolt székek, márványozott festett falak
Odaérés, közlekedés, parkolás 2 parkolni lehet hétvégén, vélhetően hétközben is, WiFi a meghirdetés ellenére nincs,
Minőség (étel) 3 méretek, megnevezés, árak összhangja hiányzik - a süti ennek ellenére finom volt!
Kiszolgálás/kiszolgáló 3 innen már nem kell olyan sok - egy jó teremfőnök kell.
Igényesség 3 igazából ez hiányzott a szervizből, de benne volt az ételben.
Megjelenés 2 sajnos itt kell értékelnem az ajtónyitással kapcsolatos diszkriminációt

Gyors ajánlás/lehúzás

McDonald's 2 Big Mac 1 áráért - éhes munkásoknak Február 16-ig. Burger King - Whopper féláron - hasonló, csak nincs benne sajt, valamint az elsőt megveszed, és a másodikat kapod féláron. Ha a minél olcsóbb kaját keresem, az elsőre szavazok. Ha nem, egyikre sem! :-))

preValentin - Miele Kulináris praktikák

Sándor a Miele chéf vezetésével és támogatásável készítettünk vacsorát a lányoknak, természetesen Miele gépek segítségével. Sándor közvetlen és abszolút támogató, mindegy, hogy most léptél először a konyhába, illetve szakmabeli vagy. Persze ezen esetben valószínűleg nem fog érdekelni ezen lehetőség.
Tapasztalatok röviden:
A nappali sem lenne elég a profi konyha kialakításához.
Párolóból legalább egy, sütőlap, sütő egy nagyobb méretű, vagy esetleg 2 db, mikró, indukciós lap és/vagy indukciós Wok, asztali, beépített mérleg, mosogatógép, hűtő- és mályhűtő, és persze kávéföző, illetve az elengedhetetlenül fontos borhűtő, amira egy komolyabb partihoz szükségünk lesz.
Jelen esetben nem készítek összesítést az árakról. Legalábbis a gépekéről nem.
Annál inkább megemlítem, hogy párommal ketten egy majdnem profi 4 fogásos vacsorában részesültünk, kevesebb mint 5.000,- Ft-ért, és csekély munkáért, amit még élveztem is, sőt ezalatt kellemes és jónevű borokat iszogattunk. A 'majdnem' kizárólag a mi teljesítményünk miatt került a szövegbe.
Ha érdekel a konyhaművészet, érdekel, mit lehetne az otthoni konyhából kihozni, és nem kizárt, hogy egy minőségi termékért hajlandó vagy minőségi árat megfizetni, javaslom, próbáld ki. Én nagyon élveztem.
Továbbá szeretném megköszönni a Miele marketingeseinek eme remek szórakozási lehetőséget, akik felismerték, hogy a minőségi értékesítésnek ez a módja, valamint az itt elköltött forintok messzemenően megtérülnek. És Köszönjük, Sándor!

2010. február 3., szerda

Gyors ajánlás/lehúzás

Ha Burger Kingre vetemedtek, a Mexicoi tortillat hanyagoljátok, bűn rossz, nem bírtam megenni!

Vakvarjú Pest étterem

Vakvarjú étterem Pest, azaz a volt VISTA Café. Neten keresve ne a Vakvarjú Budát nézzétek, mert hasonló étlappal, de más ételekkel futnak. Legegyszerűbb, ha a www.vakvarju.com beírása után választotok. Nem tudom, mi a viszony, de vélhetően nem iszony. :-) Hú, ez aztán corny volt.

Azzal kell kezdenem, hogy az étterem elsőre szimpatikus volt, de a TUDOMKIM értékelés most elmarad. Vissza kell menni egy follow-up-ra, hogy valamit kinyomozhassak... Erről ennyit, ne többet, majd minden kiderül!

Az előző bejegyzés írásakor fel kellett frissítenem az olasz tésztatípusokat. Most azonban a frizurák világába csöppentem, ugyanis egyből szemet szúrt a két pincér David Beckham ex-frizurája, az irokéz. Na, pincéreink egyenruhában, egyen hajjal szolgáltak fel, de legalább nem tegeztek le, és vissza sem tegeztek. Maradtunk a formalitásoknál a külsőségekben, a viccelődés azonban most sem maradt ki, és nem is sült el jól. Ennek ellenére a kiszolgálást megfelelőnek találtam, még a kanálleejtős produkció ellenére is.
Az étlap folytatja a vicces vonalat, de az étterem neve után ez még kevésbé meglepő. Az első 10 perc még mosolyogtató is, nem elnyűtt poénokkal, és unalomig unt leírásokkal találkozhatunk. Azért az étlap vége felé elfogyott a sziporka, vagy addig megtelik az ember a jópofa leírásokkal.
Nagyon ügyesnek tartom a a színes ételfotókat a lapban, ami az embert fogyasztásra ösztönzi. És nem csalás, nem ámítás, az ételek tálalása után nem kaptam a fotók után. Nem volt olyan érzésem, hogy nem azt kaptam, amit vártam. Gratulálok.

Kényelmes ülőalkalmatosságok, az asztal igényes faasztal, rajta az olcsó papírokkal. Abból azért a jobb minőségűvel, ami egyből a vendég visszajelzésére is lehetőséget ad. Kíváncsi lennék, vajon a pincér összegyűrés előtt mindig tüzetesen tanulmányozza-e, hogy mit írt a vendég a paradicsomfolt mellé. Ezen is olvasható, hogy ingyenes a Wi-Fi, ami biztos így van, de tőlem jelszót kért, a pincér által adott, általam első ízben hallott szó, és a hozzá tartozó szám sem tette lehetővé a csatlakozást, így erről lemondtam.
A szó, mint a társaságból valamely szakértő megfejtette, a kenyérlángos másik neve: langallo. Erről is nevezetes a hely. Itt úgy kaphatsz frissen készült kenyérlángost, változatos feltétekkel, mint más "magyar" vendéglőkben pizzát. Ez is ügyes húzás, ott a pont!
Mivel ez az étel a gyerkőcöknek ideális egy belvárosí séta után, vasárnap délben, itt az ideje megemlíteni a gyereksarkot, illetve gyerekjátszót. Nem próbáltam, de úgy tűnt, a fiam ellene ott egy 20 percet. Ez ideális, hogy nyugodt körülmények között a szülők is megbeszélhessék a nap eseményeit, és nyugodtan elfogyasszák ételeiket. Persze, ha időközben apa nem indul a mosdó felé. Ott az ő játszótere: egy hatalmas fehér bőr, eredeti boxzsák!
Kedves anyukák, ne aggódjanak, apa nincs rosszul, csak lemozogja az ebédet.

Érdekes, de a koncepció nem jött le. Mint ahogy az egész design. Plafonon kis falu, fejjel lefelé, a bárpult előtt félbevágott retro robogó (remélem nem egy oldtimert vágtak félbe, mert azért harapok!). Ha valaki elmondja, hogy a művész fejében mi járt, amikor ezt tervezte, megköszönöm!

A belvárost járó családoknak azért felhívom a figyelmét, hogy a hely mellett mélygarázs üzemel. Ez kényelmes ugyan, de napközben óránként 400 Ft, este pedig 200 Ft-tal nő a számla. Javasolnám a két vállalkozó, az étteremtulajdonos, és a garázs üzemeltető találkozását. Szerintem mindketten tudnának előnyös üzletet kötni.

A leves igen szép adag volt, gyönyörű tányéron. Név szerint Kacsaerőleves, húsával töltött raviollival, fürjtojással. Leves rendben, zöldségek finoman ízletesen elkészítve. Raviolliból is ötös, igazi házi készítés, méretes, ahogy kell, de jól esett volna, ha mégegyet találok a tányérban. Kicsit fűszertelen. A 2 fürjtojás is megvolt, habár én nem főzném ennyire meg. Lágytojásként szeretem a levesben, mint ahogyan a Zalán bisztróban szolgálták fel, gyerekkoromban, Zuglóban, amikor a család már megengedhette magának, hogy étterembe menjen.
A Bélszínjava Kedvessy módra, na, az isteni volt. Kár, hogy nem én rendeltem, így gondban is vagyok, hogy legközelebb azt, vagy a langallót részesítsem előnyben. A steak elkészítése, amennyire láttam, rendben volt (közepesen kérték), és vélelmezem, hogy a hús vajpuhára volt pácolva. De ezt nem állítom, csak próbáltam leszúrni a látványból és az arckifejezésekből.
Ehelyett a kímélőbb Füstölt kolbásszal töltött mangalicaszűz, friss lecsóval és burgonyagofrival elfogyasztásába és elemzésébe fogtam. Hogy a kritikával kezdjem, a kolbász ízetlen, a hús fűszerezése is kevés az én ízlésem szerint. Ha nagyon kritikus lennék, vízízű. Ami szándékosan összecsenghet az étel valódi, kímélő jellegével, amire a kompozíció is utal. A mennyiség viszont rendes.
Említést kell tegyek egy napi ajánlatos ételről is, amelyet párom fogyasztott - cukkinifőzelék, ami nagyon is jó ötlet (ténylegesen párolt cukkini könnyű besamellel). Finom volt! Kreativitás, szakácstudomány megvan, egy kicsit bátrabban a fűszerekkel. Egy alsó közép árkategóriás (olcsó?!) étteremtől nem rossz. Mi négy fővel, csekély alkohollal de annál több limonádéval (finom, sokféle, nem lehúzós - kóstold meg!) és desszerttel fizettünk jattal együtt 17.000,- Ft-ot. Tényleg csak ajánlani tudom.
Talán feltűnt kedves olvasó, a desszertről nem beszéltem. Ugyanis nincs mit. Javaslom, amit megspórolsz a számlán azt a séta során költsétek egy fagyira, vagy hazafelé valamelyik cukrászdában a kedvenc falaltokra. Sajnos igazolódott a mondás, hogy a jó szakács nem jó cukrász, és fordítva. Nem véletlenül alkalmaznak külön cukrászt komolyabb kategóriáknál, de javaslom, inkább tartsák meg az árszintet, ezért elfogadom, ha desszertként jégkrémet kínálnak csupán. Habár egy jó mákosgubához kis túlzással, nem kell más csak mák. Na, ez pedig hiányzott belőle...
Értékelés, follow-up hamarosan! Legközelebb egy érdekességről fogok beszámolni, aztán a torkos csütörtöki dorbézolásról adok számot. A foglalás visszaigazolva, a hely még titok! A Twitteren még aznap megtudhatod!

2010. január 7., csütörtök

CAFE CINO


TUDOMKIM: **
Hát, a cappuccinot nem kóstoltam a Caffé Cino-ban jelen alkalommal, de múltkor elég jó volt. Talán a hab már egy picit túlzottan kemény, de inkább ez, mint a flakonos tejszínhab, vagy a tejhabnak nem nevezhető meleg tej...
Annyi azonban bizonyos, hogy ha elég sok kávét iszol náluk, és gyűjtögeted az értük kapott virágokat, a sokadik ingyen lesz. Csakis szenvedélyes játékosoknak ajánlom.

Hát ma egy gyors kávéra akartam beszaladni, de meglepődve tapasztaltam, hogy melegétel lehetőség, sőt, menü is van. Persze ez így kissé túlzás, mivel ehetsz tésztát, meg tésztát, meg salátát. Meg persze desszertet, de az eddig is volt.

Leültem egy asztalhoz, bekapcsoltam a WiFi-t, mert az van, ingyen és jelszó sem kell. El is voltam így egy ideig, mert volt 1-2 dolog, amit meg akartam nézni. Korrekt, gyors. Aztán egy idő után elkezdett zavarni, hogy senki sem kérdezi meg, kérek-e valamit. A székek pedig általában nem vendég marasztalók, habár én a legkényelmesebben ültem. Pedig amikor megérkeztem, látták. Még meg is jegyeztem, hogy a mostani pincér akkor is magáz, ha tegeződöm. Kissé szokatlan volt a helytől. De az irány nem rossz.

Persze mielőtt felálltam volna, hogy akkor mégsem eszem, és a kávét is a szomszédban iszom meg, még egy próbát tettem. Igyekeztem kitekeredve felvenni a szemkontaktust. Ekkor az egyik pult mögött beszélgető pincér észrevett, és szólt a kollégájának.

Miután tisztáztuk, hogy az étlapon mi mit jelent, és hogy kell érteni, felvette a rendelést, és megkérdezte, milyen üdítőt kérek (a Menüben üdítő vagy kávé szerepel). Aztán rögtön válaszolt is, hogy "vagy vizet, savasat vagy menteset"?! Ezek után rosszul éreztem volna magam, ha a szénhidrátbevitelt tovább növelve cukros levet, esetleg valami drágább rostos gyümölcslevet kérek. És hatott. Így aztán a "savas" de legalább nem "bubis" vízben maradtunk. Ha úgy adódik, legközelebb kipróbálom, mit szólnak az ananász juice-hoz. A menüben. :-)

A menüben "tészták" szerepelnek. Mikor kihozták az ételt az egyszerű, olcsó de normálisan kinéző papíralátétes terítékkel, akkor realizáltam, hogy gemelli (fusilli) a négysajtos penne, vagy spaghetti. Ugyan ez nem gond, csak meglepett. A tészta olaszosan volt elkészítve, ropogósan, nem szétfőzve. A három sajt megvolt, minőségi, ízletes, vélhetően ott volt a negyedik is, csak ennyire már én nem vagyok felkészült. A tálalás ízléses, de egyszerű, egy paradicsomdísszel. Evőeszközök erős közepesek. A salátát külön meg kellett kérnem, hogy hozzák a tésztához (ez ugyanis a menü, tészta, saláta és üdítő, vagy kávé). Egy kukorica szem volt sérült, minőségibb mirelit vagy konzerv. Inkább konzerv. Látszik, hogy olivával főznek, zöldessárgásan aranyló, de inkább sárga. Vélhetően nem hidegen sajtolt. De erre nem esküdnék. Az ár az korrekt, a menü, a ritretto és egy nagyobb borravalóval is kijött kétezer forintból.

A ristretto kissé zaccos volt, de ízletes. A mennyiség így karácsony után épp elég, bár ha délelött az építkezésen dolgozom, és a karácsony már rég elmúlt, bizony éhen maradok. Összességében a hely egy gyors kávéra ok, és ehetsz is, ha úgy alakul. De ha olaszosat akarsz enni, ezért az árért - remélem - jobbat is találsz. (menü 1450,- Ft, ristretto 330,- Ft)

Tisztaság 3 nincs vele baj, de nem is laboratórium
Udvariasság 2 hát ez igencsak fejlesztendő
Design 2 egyszerű, kicsit minimál, de az ülúalkalmatosságok nem célszerűek
Odaérés, közlekedés, parkolás 4 ez példás, de ez inkább a Center érdeme, valamint itt értékelem a WiFi-t
Minőség (étel) 3 ebből lenne a legegyszerűbb egy ponttal jobbat faragni (mennyiség, választék, saláta, zacc, olaj)
Kiszolgálás/kiszolgáló 2 hát ez majdnem leugrott még egy ponttal
Igényesség 2 hát ez egy kicsit össze is foglalja a fentieket, de érződik valamiféle igyekezet
Megjelenés 3 rendben volt, de semmi több.

Keresés ebben a blogban

Rendszeres olvasók